Stuttgartban többek közt az a szép, hogy még Budánál is neccesebb domborzati körülmények közé épült (leginkább Miskolc hasonlít az elhelyezkedésére), mégsem a büdösbuszban találták meg az ideális tömegközlekedési eszközt. Ezért történhet meg, hogy az ember 260 méteres tengerszint feletti magasságból felmegy 465 méter magasra, ott felszáll a földalattira, azzal elmegy egy amolyan hagyományos vasútállomásig, majd onnan jórészt alagútban talál vissza ismét a völgy aljára, a belvárosba. És teszi ezt természetesen ugyanazzal a napijeggyel, egyszer sem gyalogolva száz méternél többet az átszálláshoz, és egyszer sem várakozva tíz percnél tovább.

Ha valaki azt hiszi, hogy legutóbbi látogatásom óta Baden-Württemberg tartomány fővárosa a "bezzegváros" státuszba került nálam, az csak azért téved, mert ez nem most decemberben következett be, hanem lassan öt éve. Persze az egy-az-egyben összehasonlításokat kerülném, és nem pusztán azért, mert "ők gazdagok, mi meg nem": egyszerűen egy (közel) kétmillió lakosú város esetében (ez Budapest lenne) nem lehet ész nélkül egy 600 ezres várost (ez Stuttgart) majmolni. Azonban nem feltétlenül eretnekség a szemléletmódot eltanulni tőlük.

Például első látogatásunkkor elmesélték, hogy ott is sok gond volt a graffitisekkel és ablakkarcolókkal, de nem hagyták annyiban: amint egy járműre felkerült egy idióta vandál kezenyoma, az érintett síndöcögényt azonnal kiszedték a forgalomból, és csak akkor engedték vissza, ha letisztították. Mert hát a graffiti és üvegfirka egyik fő motivációja, hogy mindenki (főleg a haverok) láthatja, milyen "bátor" volt a t. firkáló/karcoló. Na, ez itt nem működött, lassan le is szoktak róla a potenciális "művészek". Ez persze drága megoldásnak tűnhet elsőre, de biztos, hogy drágább, mint elkanászodni hagyni a rongálókat, és aztán adott esetben csak akkor kivenni forgalomból a gépet, amikor a vezető már nem lát ki a szélvédőn? (Nem légbőlkapott példa, sajnos többször is megtörtént Budapesten!)

De ha ennyi pénzünk nincs, legalább a meglevő erőforrások jobb kihasználása cél lehetne: Budapesten az átlag villamosüzemekhez képest elég nagy arányban vannak forgalomtól elzárt villamosvágányok. Ezeket mégse bírjuk kihasználni, mert a villamosra körülbelül ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a XX. század közepén, ráadásul az első útkereszteződésnél úgyis elakad a tuja. Stuttgartban nem, ott szépen végigkapcsolják maguk előtt a zöldet a Stadtbahnok, és a zártpályás részeken sem tötyörögnek, hanem mennek, mint a meszes. Tudom, a pályák karbantartása, a megfelelő sebességű váltók használata, stb mind pénz, de biztos, hogy ezek megléte nem hozna annyi előnyt, hogy megérje a magasabb költségeket? Persze ha csak annyi a kitűzött cél, hogy "valami járjon azoknak, akiknek nem telik autóra", akkor nem meglepő az itthoni helyzet, de az biztos, hogy Stuttgart elég jól mutatja, hogy nem csak metrót lehet látványosat és hatékonyat építeni. Itt jegyzem meg, hogy az "ők gazdagok, mi nem" kitétel nem feltétlenül igaz, ha épp olvadt sajtként nyúló kivitelezéssel építünk (négyes) metrót.

De nem akarok hittéríteni, meg költséghatékonyságról beszélni - inkább csak ideteszem a linket, tessék klikkelni:

A stuttgarti Stadtbahn (+fogaskerekű)
Ahol az "U" az "U-Bahn" szóban a függetlenséget jelöli