Na jó, a cím talán túlzás, nekem mégis ez jutott eszembe, amikor a minap az osztrák fővárosban járva azt vettem észre, hogy egyes villamosok kijelzője nem működik (a közlekedési vállalat logóját mutatja), hanem egy-egy tábla van bedobva a szélvédő mögé utastájékoztatásként (ti. hogy hova is megy az adott tuja):

Alig két héttel korábban panaszkodtam ezen a blogon ugyanerre a jelenségre a budapesti buszok kapcsán, ezért a hasonlóság meglehetősen odavágott. Először azt hittem, hogy csak a járművekkel van gond, aztán a Westbahnhofnál levő megállóban láttam, hogy a következő villamos érkezését mutató kijelző is elég távol áll a normális működéstől. Konkrétan az volt rá kiírva, hogy "nézze meg a kifüggesztett menetrendet" - ami lássuk be, nem valami progresszív információ egy ilyen méregdrága készüléktől:

Jobban odafigyelve kiderült, hogy több vonal mentén is ennyire "informatívak" a kijelzők. Ilyet persze már többször láttam: a helybeliek a megmondhatói, hogy ez a rendszer bizony hajlamos lefagyni. Fél órával később már újra működött minden, úgyhogy azt gondoltam, csak a véletlenek játszottak össze.

Aztán pár nappal később érdekes képeket kaptam odakintről: villamosokat és buszokat üres kijelzővel - vagy pont hogy nem üressel, hanem marhaságokat mutatóval. A megállóbeli kijelzők szintén mókás dolgokat produkáltak: rossz végállomásokat mutattak az adott járatokhoz - vagy éppen csak annyit, hogy "N/A", illetve "-". Arról nem is beszélve, hogy a bécsi közlekedési vállalat weboldalán is zöldségeket mutatott az on-line forgalmi információs rendszer (bizonyos megállókhoz olyan viszonylatokat írt ki, melyek a környéken se járnak). A csúcs szerintem az volt, ahogy a nem működő kijelzőket pótlandó megjelentek a szélvédőre ragasztott papírlapok:

Bár a képről nem igazán vehető ki, ez a villamos úgy tudja magáról, hogy ő egy különjárat, ezért kellett kicetlizni rá, hogy ez tévedés, mert igazából ő egy 49-es. Persze volt, ahova még jutott a korábbi típusokon (oldalt és hátul) használt táblából a szélvédő mögé:

A képen látható kijelző érdekessége, hogy a kocsi tudja magáról, hogy 49-es, de nem tudja, hova megy (mi a célállomás). Ekkor már körülbelül sejteni lehetett, mi kavarta ennyire össze a Wiener Linien-t: egy szoftverfrissítés miatt zavarodott össze az RBL. De mi is az az RBL?

"A dolgokat igazán összezavarni csak számítógéppel lehet"

A fenti okosságot persze csak a számítástechnika ellenségei terjesztik, most mégis úgy nézett ki, ez az igazság. Az RBL betűszó a számítógépes üzemirányítási rendszert ("rechnergesteuertes Betriebsleitsystem") rejti - a megállókban és a járműveken levő digitális táblákat pedig FGI-kijelzőnek nevezik ("Fahrgastinformation" - utasinformáció). Utóbbi az előbbinek a része - de csak egy kis része!

Bécs ugyanis nagyon nagyot akart alkotni, amikor a kilencvenes években elkezdte kialakítani saját RBL-jét. Ez a központi rendszer nem csak hogy folyamatosan figyelemmel kísérni hivatott a Wiener Linien összes járművét, de a menetrendiség ellenőrzésén túl bizonyos  esetekben automatikusan be is avatkozik - vagy legalábbis javaslatokat tesz a fő forgalomirányítónak. Ezen túl tájékoztatást ad az utasoknak, a járművezetőknek, a forgalmi dolgozóknak, statisztikát csinál, stb. Tulajdonképpen csak kávét nem főz az üzemvezetőnek. Namármost ezren felüli számú járműnél mindez bizony hatalmas feladat. Csak hogy lássuk, mennyi mindennel lehet gond egy ekkora projektnél: még az elején derült ki, hogy GPS-szel (műholdas helymeghatározással) nem tudják üzembiztosan követni az összes járművet. Lehet, hogy ez ma már nem lenne gond, de akkor nem tudták garantálni, hogy mindig rendelkezésre fog állni elég műhold a helyzet meghatározására! Ezért végül rádiós úton igyekeztek ezt megtenni: a villamosvonalak mentén látható plusz légkábelek szolgálnak kapcsolattartásra. Ez villamosnál megoldás lehetett, de a buszok útvonala ugye könnyebben megváltozhat, minden utcába pedig mégse lehet kábeleket feszíteni...

Az első "éles" kísérletek a kilencvenes években zajlottak, mára a villamos- és buszvonalakat teljesen lefedték (a 62-es vonalon jártak utoljára RBL-nélküli járművek: az E típusú, régebbi csuklósok). És bár a rendszer néha "elveszti a fonalat", azért az eredmények látványosak voltak. Aztán eljött 2008 január vége, amikor az osztrák internetes fórumokban olvasható információk szerint frissítést (update-et) hajtottak végre a járműveken található RBL-szoftveren. És ez a frissítés bizony nem működött jól - de valamiért se nem állították le időben a frissítést, se menekülési útvonal (visszaállítási lehetőség) nem volt előkészítve. Az eredmény látható a fentebbi képeken...

Remélem egyszer majd Budapesten is lesz valamiféle RBL-rendszer, és remélem annak kiépítésénél tanulni fognak a bécsiek hibáiból és tévedéseiből. Mert vannak azért működő RBL-ek a világban; de minél nagyobb közlekedési rendszert fognak át, annál több a hibalehetőség. De ha felmerül, hogy "nálunk miért nincs még ilyen?", akkor azért ne siessük el...