A legforróbb uborkaszezoni napok kedvelt témája internetes fórumokon az, amikor ideig-óráig nem jár valamelyik villamosvonal, mert felpúposodott a sín. Ilyenkor lehet (bár némiképp értelmetlen) ezerrel szidni a BKV-t, és pont úgy puffogtatni az "ilyen bezzeg sosem fordul elő nyugaton!" című közhelyet, mint amikor 20-30 évvel ezelőtt a Skála Budapest Nagyáruház szupermarketjében elhappolták előlünk az utolsó adag banánt vagy kubai narancsot. De mi is ez a jelenség igazából?
Spontán hullámvasút: sínpúposodás a Flórián téren
A probléma elsősorban (sőt: másodikban is) az ún. nagypaneles/tömbsínes vágányzatnál jön elő. Ez a megoldás a Budapesti Közlekedési Vállalat és a Beton- és Vasbetonipari Művek közös fejlesztése volt a hetvenes években, így "nyugaton" valóban ritkán fordul elő ilyen púposodás - de értelemszerűen nem azért, mert ott külön klímagép van a sínbe építve. Találhatunk viszont ilyen pályát (Kelet-)Berlinben, Prágában, Plzenben, illetve lengyel és más ex-keleti blokk városokban.
Az ilyen pálya jellegzetessége, hogy nem hagyományos, I-vasra emlékeztető keresztmetszetű sínt használnak (amiből többfélét is láthatunk a fentebbi képen, kezdve a sima "I" alakútól (Vignoles szelvény) az úttestbe ágyazható vályús sínig (Phoenix szelvény)), hanem azt a tömbsínnek nevezett dolgot, amit fekete nyíllal jelöltem.
Nagypanel eltávolított tömbsínnel (azaz nélküle), jól láthatók az üres síncsatornák
A hagyományos sín merevségét nem kis részben a gerince adja, azaz az "I" betű függőleges szára - ami a tömbsínnél teljesen hiányzik; ennek köszönhetően a tömbsínnek folyamatos alátámasztásra van szüksége. Ezeket a síneket emiatt nem úgy rögzítik oda talpfákhoz (keresztaljakhoz), mint azt a hagyományos vasúti pályákon láthatjuk, hanem az előre elkészített vasbetonpanelben kiképzett, acélfalú "vályúba" rakják, gumiszalagokkal körbebélelve-kiékelve.
Az talán mindenkinek megvan, hogy melegben a dolgok tágulnak. A normális sínek is izegnének-mozognának ilyenkor, de ha rendesen karban van tartva a rögzítésük, akkor a helyükön maradnak (vagy inkább oldalra mozdulnak el). A mereven nem rögzített tömbsín viszont néha úgy csinál, mint amikor egy vonalzót a két végén megnyomunk: középen felpúposodik. Különösen, ha a gumiszalagok már kopottak, az acél vályúcsatorna elrozsdásodott a télen sós hólétől, a sín alá becsurgó nedvességtől, a pályán zajló közúti forgalomtól, a sínben pedig plusz hosszanti irányú feszültség jelentkezik a nem megfelelő hőmérsékleten végzett hegesztés (mondjuk a téli összehúzódás okozta síntörés javítása) miatt.
Budapesten ugyanúgy, mint Prágában.
Az az érdekes, hogy a csehek ezt az általuk csak "BKV panelnak" nevezett dolgot újonnan is építik, tehát nem arról van szó, hogy a BKV leragadt egy régi megoldásnál (különösen, hogy a nagyfelújított szakaszok: a Nagykörút, az Alkotás utca, a Bartók Béla út nem így születtek újjá, hanem ún. "rugalmas alátámasztású, folyamatos sínágyazású" felépítménnyel). A prágaiak valószínűleg azért teszik ezt, mert más pályaépítési módokhoz képest a nagypanel egyszerűen és olcsón telepíthető, gyorsan javítható/cserélhető - bár e két utóbbi dolgot Pesten speciel el szokták hanyagolni. Mindezért cserébe a megoldásnak van ez a rossz tulajdonsága, hogy nagy melegben felpúposodik. Ilyenkor kivágnak egy darabot a púpból, visszafektetik a helyére a maradékot, betakarják összehegesztik, és megy a forgalom tovább.
Nem, nem azért locsolják, hogy nagyobbra nőjjön - sőt!
És bár nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy ez a blog a BKV magyarázkodóoldala lenne (hisz a csapatban senki se BKV-s), azt azért még le kell írnom, hogy amikor meleg van, igenis próbálnak a púposodás ellen tenni: locsolják a síneket. Tegnapelőtt - bár nem vadásztam rájuk - legalább három helyen láttam ilyet; sokkal többet ilyen hőségben nem nagyon lehet tenni...
Ajánlott irodalom:
A BKV-BVM nagypanel-brossúrája 1989-ből
Így renoválja a prágai közlekedési vállalat a nagypaneles pályáit
És így púposodik fel ott is néha :)
Utolsó kommentek