Városi közlekedés (defunct)

Ez a blog a készítőinek lustasága más irányú elfoglaltsága miatt megszűntnek tekinthető, csak archív célzattal maradt itt.

 

A városi közösségi közlekedés kötöttpályás eszközei egy érdeklődő amatőr szemével. Na jó, néha nem csak a kötöttpályásak. Na jó, néha nem csak a városiak :)


 

Műsorvezető: Hamster és NZA
Közreműködik: KZsoci és Mk4047
Hangmérnök: az nem volt

Ajánlott olvasmány

Villamosok.Hu
A magyar villamosos oldal
"Elvesztett" sínek
Budapest megszüntetett villamosvonalai
Cities - mestska blogja

Naptár

február 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28

Utolsó kommentek

2008.06.25. 19:00 Hamster

Mitől púposodik fel a villamosvágány?

A legforróbb uborkaszezoni napok kedvelt témája internetes fórumokon az, amikor ideig-óráig nem jár valamelyik villamosvonal, mert felpúposodott a sín. Ilyenkor lehet (bár némiképp értelmetlen) ezerrel szidni a BKV-t, és pont úgy puffogtatni az "ilyen bezzeg sosem fordul elő nyugaton!" című közhelyet, mint amikor 20-30 évvel ezelőtt a Skála Budapest Nagyáruház szupermarketjében elhappolták előlünk az utolsó adag banánt vagy kubai narancsot. De mi is ez a jelenség igazából?


Spontán hullámvasút: sínpúposodás a Flórián téren

A probléma elsősorban (sőt: másodikban is) az ún. nagypaneles/tömbsínes vágányzatnál jön elő. Ez a megoldás a Budapesti Közlekedési Vállalat és a Beton- és Vasbetonipari Művek közös fejlesztése volt a hetvenes években, így "nyugaton" valóban ritkán fordul elő ilyen púposodás - de értelemszerűen nem azért, mert ott külön klímagép van a sínbe építve. Találhatunk viszont ilyen pályát (Kelet-)Berlinben, Prágában, Plzenben, illetve lengyel és más ex-keleti blokk városokban.

Az ilyen pálya jellegzetessége, hogy nem hagyományos, I-vasra emlékeztető keresztmetszetű sínt használnak (amiből többfélét is láthatunk a fentebbi képen, kezdve a sima "I" alakútól (Vignoles szelvény) az úttestbe ágyazható vályús sínig (Phoenix szelvény)), hanem azt a tömbsínnek nevezett dolgot, amit fekete nyíllal jelöltem.


Nagypanel eltávolított tömbsínnel (azaz nélküle), jól láthatók az üres síncsatornák

A hagyományos sín merevségét nem kis részben a gerince adja, azaz az "I" betű függőleges szára - ami a tömbsínnél teljesen hiányzik; ennek köszönhetően a tömbsínnek folyamatos alátámasztásra van szüksége. Ezeket a síneket emiatt nem úgy rögzítik oda talpfákhoz (keresztaljakhoz), mint azt a hagyományos vasúti pályákon láthatjuk, hanem az előre elkészített vasbetonpanelben kiképzett, acélfalú "vályúba" rakják, gumiszalagokkal körbebélelve-kiékelve.

Az talán mindenkinek megvan, hogy melegben a dolgok tágulnak. A normális sínek is izegnének-mozognának ilyenkor, de ha rendesen karban van tartva a rögzítésük, akkor a helyükön maradnak (vagy inkább oldalra mozdulnak el). A mereven nem rögzített tömbsín viszont néha úgy csinál, mint amikor egy vonalzót a két végén megnyomunk: középen felpúposodik. Különösen, ha a gumiszalagok már kopottak, az acél vályúcsatorna elrozsdásodott a télen sós hólétől, a sín alá becsurgó nedvességtől, a pályán zajló közúti forgalomtól, a sínben pedig plusz hosszanti irányú feszültség jelentkezik a nem megfelelő hőmérsékleten végzett hegesztés (mondjuk a téli összehúzódás okozta síntörés javítása) miatt.

Budapesten ugyanúgy, mint Prágában.

Az az érdekes, hogy a csehek ezt az általuk csak "BKV panelnak" nevezett dolgot újonnan is építik, tehát nem arról van szó, hogy a BKV leragadt egy régi megoldásnál (különösen, hogy a nagyfelújított szakaszok: a Nagykörút, az Alkotás utca, a Bartók Béla út nem így születtek újjá, hanem ún. "rugalmas alátámasztású, folyamatos sínágyazású" felépítménnyel). A prágaiak valószínűleg azért teszik ezt, mert más pályaépítési módokhoz képest a nagypanel egyszerűen és olcsón telepíthető, gyorsan javítható/cserélhető - bár e két utóbbi dolgot Pesten speciel el szokták hanyagolni. Mindezért cserébe a megoldásnak van ez a rossz tulajdonsága, hogy nagy melegben felpúposodik. Ilyenkor kivágnak egy darabot a púpból, visszafektetik a helyére a maradékot, betakarják összehegesztik, és megy a forgalom tovább.


Nem, nem azért locsolják, hogy nagyobbra nőjjön - sőt!

És bár nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy ez a blog a BKV magyarázkodóoldala lenne (hisz a csapatban senki se BKV-s), azt azért még le kell írnom, hogy amikor meleg van, igenis próbálnak a púposodás ellen tenni: locsolják a síneket. Tegnapelőtt - bár nem vadásztam rájuk - legalább három helyen láttam ilyet; sokkal többet ilyen hőségben nem nagyon lehet tenni...

Ajánlott irodalom:
A BKV-BVM nagypanel-brossúrája 1989-ből
Így renoválja a prágai közlekedési vállalat a nagypaneles pályáit
És így púposodik fel ott is néha :)

33 komment

Címkék: budapest közlekedés tömegközlekedés villamos sín nagypanel vágány tömbsín sínpúposodás


A bejegyzés trackback címe:

http://varoskoz.blog.hu/api/trackback/id/tr89537866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

degreen 2008.06.25. 19:59:27

Az acél lineáris tágulási együtthatója 0.000012 1/°C. 100 m sín 20 Celsius-fokos hõmérsékletemelkedés hatására 0,000012 x 100 x 20 = 0,024 métert tágul.
Pest teli van dilettáció nélküli 100 m-s szakaszokkal????
biztos az ufók a felelősek, vagy az Orbán a púposodásért.

Bedi 2008.06.25. 20:07:46

Egy ismerősünk kocsija alatt történt dilatációs sínkivetődés. Gyakorlatilag átvágta a motorblokkot. Érdekes lett volna, ha a kocsi előrébb áll egy méterrel.

Bedi 2008.06.25. 20:27:19

degreen: a kép alapján számolva, ezt 6mm tágulás okozta.

(körívvel és húrral egyszerűsítve számolva, húr 5 méter, kiemelkedés 15 cm)

Koczeka, a pampák királya (törölt) 2008.06.25. 20:31:49

Degreen:

A beollózott "együtthatóban" ugyan nem kételkedek, de azért úgy érzem, hogy némi utánajárást még igényel a dolog: a MÁV (és más nyugati 'vas utak') vonalain is bizony több tíz centimétereket kell kivagdosni - télen meg vissza - a sínfolyóméterből. Ha ezt nem teszik, százmétereken keletkezik 'sínkivetődés'...

Kutya anyag ez a zacél:-)

BKV figyelő.hu · http://bkvfigyelo.hu 2008.06.25. 20:41:03

Viszonylag ez még kicsinek számít (ami a képen van)

Ez már nagyobb:
bkvfigyelo.blog.hu/media/image/pupossin2.jpg

HöZsö 2008.06.25. 20:42:39

Én csak azt nem vágom, hogy miért nem jó, ha tesznek bé dilatációt. Hadd zötyögjön, nem luxuscucc ez hanem villamos.

HöZsö 2008.06.25. 20:43:42

dilatációs hézagot akartam írni, természetesen.

degreen 2008.06.25. 21:35:01

jaa, csak nálunk nem tudják kiszámolni, hogy mekkora sín is kell oda. érdekes.....

nyu 2008.06.25. 21:54:05

"Én csak azt nem vágom, hogy miért nem jó, ha tesznek bé dilatációt. Hadd zötyögjön, nem luxuscucc ez hanem villamos. "

Szerintem te is tudnad dijazni, amikor hajnali 3-kor az ablakod alatt csattogna vegig a kockakereku villamos a dilatacios hezagokon.

nyelv-ész 2008.06.25. 22:18:30

Érdekes, hogy máshol tudnak olyan dilatációs megoldást csinálni, hogy a két sínszálat ferdén vágják meg a végénél, és mintha két nyílhegyet tennél egymás mellé ellenkező irányból, úgy találkoznak a sínszálak.

Ekkor a dilatáció során egymás mellett csúsznak el a sínszálak, és nem púposítják fel egymást, valamint nem csattog rajtuk a kerék. Ha egy kritikus szakaszon elég sűrűn alkalmazzák, akkor gyakorlatilag nincs szükség a sínszál rövidítésére.

torissrac 2008.06.25. 23:01:57

Újpest Központban gyakorlatilag havonta van ilyen púposodás, de érdekes, hogy mindig ugyanazon a ponton: az Angyalföld felé vezető vágányon, közvetlen a feljárólépcső vonalában. Mindig ott, sesem egy méterrel sem arrább.....

bandeenator · http://kritika3.blog.hu 2008.06.25. 23:24:42

Hasznos, tanulságos írás.

Ftonyo!
Újpesten, igen, itt nem ártana a Szent István tér és Központ közti szakaszt is cserélni. De erre már nem tellett az önkormányzatnak. Ha a fővároson vagy a BKV-n múlna előbb szüntetnék meg vagy ritkítanák a járatot, nem pedig a sínt javítanák.

moto.sapiens 2008.06.25. 23:58:28

nyu!

Nem kell odaköltözni.Vízpartra se menj ha zavar a brekegés.

kujoon 2008.06.26. 00:15:54

igy van, mire beléptem, nyelvész megírta a frankót: meredek ferdén kell bevágni a rést, szinte majdnem párhuzamosan akkor nincs tötöm-tötöm és mindenki örül...még ész sem kell hozzá, én is magamtól találtam ki... :D
nem is értem a máv síneket miért nem így csinálják?

nyu 2008.06.26. 00:48:32

"Nem kell odaköltözni."

Amikor idekoltoztem ~10 eve, akkor 3/4 12-kor huzott el a haz elott az utolso villamos, 4 korul meg az elso.

Azota viszont a Fovam teri vaganyzarnak koszonhetoen a garazsmenetes 2-es villamosok fel Budan vegigcsattognak ejszakankent...
(elmult 10 percben elment ketto is.)

Am580 2008.06.26. 07:10:56

degreen!
teljesen jók az adataid, de a 0,024m az nem a függőleges hanem víszintes (lineális) tágulás. ez lehet szerintem több is, mert ha a levegő 40°-os, akkor a vas legalább 50-60°.
ilyen esetben akár fél méter is lehet a "púp" magassága.

Rocko- 2008.06.26. 07:18:19

én még mindig nem hiszem el, h pár mm-es túlnyúlás okozna félméteres kitüremkedést. vki cáfolná?

Am580 2008.06.26. 07:40:29

Rocko!
számold ki. (ha van a közeledben egy 'négyjegyű fv táblázat - benne van minden)
vagy most vettem elő egy 32 cm-es fűrészlapot és összenyomtam a két végét 0,5 cm-t. 2cm emelkedett! ez persze nem jó példa a sinekre, de azt megmutatja, hogy a fizika(és a matek) nem hazudik, bármennyire nem tűnik első látásra logikusnak.

ACM 2008.06.26. 09:13:42

Állítólag hamarosan elkezdik az 1-es villamos pályájának meghosszabbítását, ill. felújítását. Nagyon bízok benne, hogy győz a józan ész, és kicserélik ezeket a púposodó síneket, mert nem akarom elhinni, hogy a szinte májustól szeptember végéig tartó állandó locsolás nagyon megérné a fővárosnak. Kétségtelen tény, hogy baromi izgalmas minden délután úgy indulni haza a munkából, hogy az ember nem tudja, jár-e a villamos, vagy valami kiszuperált, légkondi nélküli pótlóbusz "közlekedik" (ami persze erős túlzás, mert a Hungárián az is csak lépésben halad előre; igaz, kapaszkodni nem kell, mert annyian vannak rajta, hogy eldőlni sem tudunk). Alternatíva nincs, csak hatalmas kerülőkkel, még több átszállással lehetne utazni, de hát minél több átszállás, annál több szobrozás (és hőguta) a megállókban.

Hamster · http://hamster.blog.hu/ 2008.06.26. 18:43:49

ACM: 11 éve az 1-es villamos mentén dolgozom, és amennyire rálátok, többször van baleset vagy lerobbant kocsi miatt pótlás, mint púposodás miatt.

Félreértés ne essék, az 1-es villamos szerintem szörnyű, rossz a pálya, rossz a menetrend, lassú az egész, röviden egy vicc ahhoz képest, hogy egy szinte végig forgalomtól elválasztott, elég jó gyorsulású (ha nem is halk és légkondis) járművekkel üzemeltetett viszonylat állandóan vagy lépésben halad, vagy piros lámpáknál áll, mert a túl nagy forgalom miatt elbukja a zöld jelzéseket a megállókban.

Mondjuk amennyire tudom, a nagypaneles pályát is cserélni akarják. Remélem gatyába rázzák az egészet, és ezzel együtt elfelejtik az ezeréves 50 km/h-s sebességmaximálást, mert azért még sokan emlékszünk arra, amikor eleinte úgy száguldott át az Árpád hídon, mint az istennyila.

Brouwer-Power ---> ihajbimbam.blog.hu 2008.06.26. 20:08:14

A szépilonai nyílt napon megkérdeztem, hogy mennyivel képesek menni a Tátra T5C5K-k, és mondta a fószer, hogy mentek már velük nyolcvannal is lefelé farkasrétről, de a rekord az egy sima hármas csatlás az Árpád hídon: 103 km/h-val fényképezte le a rendőrök háromlábúja, természetesen akkor, amikor még új volt a pálya. :-)

Brouwer-Power ---> ihajbimbam.blog.hu 2008.06.26. 20:10:05

Ja, és a szobám ablaka az egyes villamos kacsóh-pongrác úti megállójára néz gyönyörű rálátással. ;)

Fricy · http://epitos.blog.hu 2008.06.26. 20:34:31

Sínek esetéban az első állítás teljesen nem igaz. Valóban van ilyen összefüggés, de a hézagnálküli vágányok esetében akár több kiolméters pályát is lehet építeni egyetlen hevederes kötés vagy dilatáció nélkül. A hézganélküli vágányok setében ugyanis a két végén van az ón. lélegző szakasz, amin lezajlik a dilatáció. Ez kb. 60-80 m hosszt jelent. A kettő között meg akármekkora hosszú is lehet a sín. Mindez abból adódik, hogy a keletkező feszültségek nagysága független a sínhossztól. Csak megfelelő nagyságú erőt kell biztosítani a sínleerősítések révén, hogy a függőleges és víízszintes vágánykivetődést meg lehessen akadályozni. Ez általában műköfik is a normáls sínszelvények esetében. Azonban a tömbsínnek kisebb az inerciája, a keresztmetszete. Utóbbi viszont szerepet játszik a feszültségek kialakulsásában. A tömnbsínek körüli gumi viszont ezt nem minden esetben tudja megakadályozni, ellensúlyozni.

ZBR 2008.06.27. 00:11:44

Asszem erre gondoltak az "elvágósok":www.uvt.bme.hu/targyak/kl_palya/kazinczy_ea/kl_2_4.pdf
Csilléry-féle dilatációs szerkezet.

Hamster · http://hamster.blog.hu/ 2008.06.27. 15:30:45

ZBR: Ami ugye csak egyfajta megoldása, de valóban feltalálták a kanálban a mélyedést :) Mondjuk a cikk arról szólt, hogy az ilyen púposodás nem a "rendes" síneken történik, szóval ott ez csak érintőlegesen tartozik ide.

Mondjuk ettől még Fricy mesélhetne nekünk kicsit róluk :)

Hamster · http://hamster.blog.hu/ 2008.06.27. 15:34:43

BP: "de a rekord az egy sima hármas csatlás az Árpád hídon: 103 km/h-val fényképezte le a rendőrök háromlábúja, természetesen akkor, amikor még új volt a pálya."

Igen, akkor még a Tátrákban olyan "kilométeróra" volt, mint a buszokban, tehát 120 km/h-ig kalibrált - izgi volt azt nézni, _nagyon_ bírtak menni a hídon. Aztán csak pár évvel később rájöttek, hogy valami nagyton nem jó azzal a pályával, vagy magával a hídtesttel, mert ugye az ott középen még az eredeti Árpád híd. Valami vágányzár is rémlik akkoriból, meg egy írás valami újságban, hogy "az új villamosok máris tönkretették a hídon a síneket". Nagyon gyerek voltam még akkor (a nyarak nagy részét Nagyinál töltöttük Vizafogón, ezért figyeltem csak fel az egészre), nem jegyeztem meg, csak magát a tényt, hogy valami fennforgás volt.

Peti817172M · http://peti817172m.atw.hu 2008.07.04. 23:18:48

A T5C5K 54-nél bontja a menetet, de értelemszerűen lejtőn tud tovább gyorsulni. T5C5 nem hivatalos rekordja 112 km/h, úgyhogy az Árpád hídon bemért 103 km/h csak a második :)

Reggie 2009.04.02. 18:22:14

nyu 2008.06.26. 00:48:32
""Nem kell odaköltözni."

Amikor idekoltoztem ~10 eve, akkor 3/4 12-kor huzott el a haz elott az utolso villamos, 4 korul meg az elso."

Es mire szamitottal stagnalasra vagy visszafejlodesre? Vegen falu lesz budapestbol?

sanyikám 2009.04.02. 19:49:47

Sziasztok

Én 6 évig laktam káposztásmegyeren,még gyerek voltam mondjuk.A szilágyi utca és a káposztásmegyer közötti szakaszon én mindig azt figyeltem hogy meddig mászik fel a kilométer óra,és bizony volt kéts vagy három alkalom amikor elértük a 120-at az óra szerint.Akkor ezt senki nem hitte el nekem.Remélem ti igen.Ha jól mért az óra akkor ez is lehet a nemhivatalos rekord.

sanyikám 2009.04.02. 19:51:29

Annyit kifelejtettem,14-es villamossal,ami ugye tátra,és azon a szakaszon mindig megküldték ki-ki vérmérséklete szerint.Klassz volt élveztem.

fzsolt 2009.04.03. 12:45:45

Debrecenben is ez a nagypaneles/tömbsínes rencer van? Első látásra úgy néz ki, de én itt még nem nagyon hallottam púposodásról (igaz nyaranta nem is nagyon villamosozok).

LordCsipisz 2011.04.21. 14:27:31

Pedig szokott lenni.:D
Láttam a Petőfin, és a Pálmánál is már.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu